Szocpol /CSOK/ feltételei használt lakásra 2015
2015.04.02

 

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), közismert nevén Szocpol, 2015 július elsejétől már használt lakásra is igénybe vehető. A szocpol feltételei, felhasználása azonban sokak számára nem világos, ahogy az sem, hogy milyen esetekben lehet használt lakásra igénybe venni. Ebben a cikkben igyekszünk minden szocpolt érintő kérdésre választ adni.

 

Először is tisztázásra szorul a szocpol fogalma, ugyanis a helyes megnevezése már a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, röviden CSOK. Ennek ellenére a szocpol kifejezést használják a legtöbben, illetve a „félszocpol” és „új szocpol” kifejezések is elterjedtek a mindennapi használatban. Ennek megfelelően a cikkben bár szocpol néven hivatkozunk a támogatásra, valójában a Családok Otthontermési Kedvezményéről van szó.

 

A Szocpol (CSOK) feltételei használt lakásra

 

A szocpol alapvető célja, hogy támogassa a gyermekes családokat az otthonteremtésben. 2015 július 1-től az új szocpol már 1 gyermekes családok által is felhasználható lesz, és a családok használt lakásra is tudják majd igényelni. Gyermektelen házaspároknak is jár a támogatás, ha vállalják, hogy 4 éven belül 1, vagy 8 éven belül 2 gyermekük fog születni.

 

Ezen felül a következő táblázatban láthatod, hogy milyen feltételek teljesülése mellett milyen mértékű szocpol lesz igényelhető 2015 júliustól.

 

Az új szocpol (CSOK) 2015. július 1-től igénybe vehető vissza nem térítendő támogatásának mértéke

Eltartott gyermekek száma

Ingatlan hasznos alapterülete (m2)

CSOK (új szocpol) alapösszeg

„A” energia-minősítésű lakás esetén a CSOK összege

„A+” energia-minősítésű lakás esetén a CSOK összege

Alacsony energia-fogyasztású lakás esetén a CSOK összege

1 gyermek

40-55 m2

500.000 Ft

550.000 Ft

600.000 Ft

650.000 Ft

55,01-160 m2

600.000 Ft

660.000 Ft

720.000 Ft

780.000 Ft

2 gyermek

50-65 m2

800.000 Ft

880.000 Ft

960.000 Ft

1.040.000 Ft

65,01-80 m2

1.000.000 Ft

1.100.000 Ft

1.200.000 Ft

1.300.000 Ft

80,01-160 m2

1.300.000 Ft

1.430 000 Ft

1.560 000 Ft

1.690.000 Ft

3 gyermek

60-75 m2

1.200.000 Ft

1.320.000 Ft

1.440.000 Ft

1.560.000 Ft

75,01-90 m2

1.500.000 Ft

1.650.000 Ft

1.800.000 Ft

1.950.000 Ft

90,01-160 m2

2.000.000 Ft

2.200.000 Ft

2.400.000 Ft

2.600.000 Ft

4 gyermek

70-85 m2

1.600.000 Ft

1.760.000 Ft

1.920.000 Ft

2.080.000 Ft

85,01-100 m2

2.000.000 Ft

2.200.000 Ft

2.400.000 Ft

2.600.000 Ft

100,01-160 m2

2.500.000 Ft

2.750.000 Ft

3.000.000 Ft

3.250.000 Ft

 

Látható, hogy az új, 2015 július 1-től érvényes szocpol mértéke függ a vásárolt ingatlan energetika besorolásától, a gyermekek számától, és az ingatlan alapterületétől.

 

Kik, és hol igényelhetek a szocpolt (CSOK) használt lakásra 2015-től?

 

Az új szocpolt is a pénzintézeteknél kell majd igényelni, de nem minden bankkal köt majd megállapodást az állam. Célszerű olyan helyen érdeklődni, ahol egyébként a lakáshitelt is szeretnénk felvenni, ehhez azonban először össze kell hasonlítani a különböző banki ajánlatokat.

 

Kezdd az összehasonlítást lakáshitel kalkulátorunkkal, és kérd ingyenes tanácsadói segítségünket.

 

A szocpolt a pénzintézetek vásárlásnál a vételár részeként egyösszegben, építésnél/bővítésnél viszont utólag fogják folyósítani, a készültségi foknak megfelelően, részletekben.

 

Több esetben is jogosultak lehetünk a használt lakásra is igényelhető szocpolra, és nem feltétlenül kell már most szülőnek lennünk. A következő esetben lehet igényelni a támogatást 2015. július 1-től:

 

1.                              Szülők, akiknek legalább 1 eltartott gyermekük van, aki nem töltötte be a 16 évet, vagy maximum 25 éves, de nappali tagozaton tanul. (Szocpol feltételei engedélyezik az örökbefogadott gyermekek, és a 24 hetes magzat utáni támogatás igénybevételét is.)

2.                              Szocpolra jogosultak továbbá azok a 40. életévüket még be nem töltött házaspárok is, akik 4 éven belül 1, vagy 8 éven belül 2 gyermeket vállalnak, és ezt írásban rögzítik.

3.                              A gyám is igényelhet szocpolt az általa eltartott, és közös háztartásban élő gyermek után.

 

Mire használható a szocpol? (és fontos határidők)

 

·                                 Új építésű, vagy használt, de legalább komfortos ingatlan vásárlása, amelynek adásvételi szerződése max. 120 nappal előzi meg a szocpol igénylését

·                                 Lakás vagy családi ház bővítéséhez is jár a támogatás, ha az ingatlan bővítése a támogatás igénylését követően kezdődik el

·                                 A jelenlegi szocpolhoz hasonlóan az új szocpol (CSOK) is igénybe vehető új lakások építéséhez a használatbavételi engedély kiadása előtt.

 

 

Kötelező-e a szocpol mellé lakáshitelt felvenni?

 

Nem kötelező, de amennyiben szükségünk van lakáshitelre, próbáljuk meg azt ugyanannál a banknál intézni, mert így elengedik az elbírálás díját. Ha nem kérünk hitelt, akkor ezt a díjat (max. 30.000 forintot) meg kell fizetnünk.

 

Azonban az is előfordulhat, hogy nem a legjobb lakáshitelt nyújtó banktól akarjuk/ tudjuk igényelni a szocpolt, ekkor megérheti inkább megfizetni a 30.000 forintos díjat. A lakáshitelek közötti különbségek többnyire százezres nagyságrendűek, ha a teljes visszafizetést nézzük. Először válaszd ki tehát a legjobb lakáshitelt ezzel a lakáshitel kalkulátorral, utána add meg az adataid, és érdeklődj szakértőinktől a szocpol 
Ügyfeleink részére eladó és kiadó ingatlanokat keresünk!
2014.02.07
Regisztrált, fizetőképes kereső ügyfeleink részére Békéscsabán, Gyulán és a környező településeken eladó és kiadó ingatlanokat keresünk!
 
Ingatlanközvetítő szolgáltatásunkat a megyében a legkedvezőbb feltételekkel, alacsony sikerdíjjal nyújtjuk kedves ügyfeleink részére. Nem kérünk kizárólagosságot, és nincsenek rejtett költségek az értékesítés folyamán. Csak abban az esetben kell a sikerdíjat kifizetnie, ha az általunk közvetített vevő vásárolja meg az ingatlant.
Amennyiben a lehetőség felkeltette az árdeklődését, kérem hívjon minket a 70/601-2051-es telefonszámon.
 
Belvárosi Ingatlaniroda
Eladná ingatlanát, földjét? Így változtak az adószabályok 2014-ben
2014.01.26
A termőfölddel és a nem lakóingatlanra (például üdülőre) vonatkozó vagyon értékű joggal kapcsolatos regula változott 2014-ben. Míg tavaly a leginkább szembetűnő változás a szabályokban az volt, hogy végleg kikerült az adórendszerből a lakásszerzési kedvezmény, addig az idén a termőfölddel és a nem lakóingatlanra (például üdülőre) vonatkozó vagyon értékű joggal kapcsolatos regula változott.
 
Az idén is közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek adókötelezettségének alapvető szabályait bemutató kiadványt.
 

Míg tavaly a leginkább szembetűnő változás a szabályokban az volt, hogy végleg kikerült az adórendszerből az időközben marginális jelentőségűvé olvadt lakásszerzési kedvezmény (erről részletesen itt olvashat), addig az idén a termőfölddel és a nem lakóingatlanra (például üdülőre) vonatkozó vagyon értékű joggal kapcsolatos regula változott. (Utóbbival a keretes írás utolsó bekezdésében foglalkozunk.)

Változás a termőföldnél

A földforgalmi törvény (2013. évi CXII. tv.) változása, az abban megfogalmazott termőföld-definíció kapcsán módosultak az adózási szabályok ugyanúgy, ahogyan az az öröklési illeték esetében is történt az idén.

2014. évtől megszűnt az éves összes jövedelemre vonatkozó 4,318 millió forintos felső korlát, így - jövedelemtől függetlenül - adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része, ha a termőföldet

  • olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy
  • olyan magánszemélynek értékesíti, aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.

Ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részaránytulajdon megszüntetését eredményezi, akkor a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes. 2014. évtől a vevő által használt földterület méretétől függetlenül adómentes, a termőföld értékesítésből származó jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet

  • regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magán-személynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy
  • olyan magánszemélynek értékesíti, aki az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja.

Adómentes a termőföld átruházása továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtok-összevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik.

 

2014. évtől az Szja tv. meghatározza a birtok-összevonási cél fogalmát, amely szerint a birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással szomszédossá válik. Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni. Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.

Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha az eladó legkésőbb a bevallás benyújtásakor rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a vevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel. A vevő nyilatkozatát az eladó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg.

Bár a lakásszerzési kedvezmény 2013-ban megszűnt, továbbra is élhet persze az ingatlan eladója az ún. méltányossági kérelemmel. Ennek lényege, hogy az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti, vagy elengedheti az adót. A jövedelem felhasználását illetően különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, vagy a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra fordítja.

Az adófizetési kötelezettség minimalizálása mellett érdemes az esetleges ingatlanvásárláshoz kapcsolódó illetékekre is vetni egy pillantást. Ezt a jelentős közterhet is le lehet szorítani, szerencsés esetben akár nullára is - a NAV-val történő alkudozás körüli tudnivalókról, tippekről szóló cikkünk itt olvasható.

Adómentes esetek

Adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az egyik fél lemond a közös lakás őt megillető tulajdonrészéről és ezért cserébe a másik fél lemond az egyéb közös vagyon (például: gépjármű) őt megillető részéből a megváltott tulajdonrésznek megfelelő értékről, akkor ez az ingatlanátruházás adómentesnek minősül.

Az adómentesség abban az esetben is fennáll, ha a tulajdonrész megváltása nem a közös vagyonból, hanem külső forrásból történik (például az egyik fél hitelt vesz fel és így váltja meg a másik fél tulajdonrészét.

Ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruház át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor az ebből származó jövedelem adómentes.

Szintén adómentes a nyugdíjban részesülő magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi önkormányzattal kötött előzőekben említett szerződések alapján megszerzett jövedelem.

Adómentes jövedelem továbbá a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett öszszeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés is.

forrás: www.index.hu

2014: Mi várható a lakáspiacon?
2014.01.08
Bár régóta várjuk, nem valószínű, hogy radikális fordulat jön a hazai ingatlanpiacon, szakértők szerint továbbra is a kivárás, és a lassú növekedés lesz jellemző az új esztendőben. De vajon mit hoznak a választások?
 

Az elmúlt éveket az lakáspiac fokozatos zsugorodása jellemezte, és bár a vásárlás feltételei egyre kedvezőbbé váltak, a várva várt fordulat eddig nem következett be. Az új lakások építése lényegében leállt, és a használt lakások eladása is alacsony szinten maradt. Az egyik nagy ingatlanközvetítő becslése szerint tavaly mintegy 84 ezer eladás történt, de a válság előtt ez a szám még 150 ezer körül alakult. Pedig a körülményekre nem lehet panasz. Az árak a padlón vannak, és a kamatok is minden korábbinál alacsonyabbak: egy 10 millió forintos hitelt már 6-7 százalékos THM mellett is fel lehet venni, így lényegében már alig van különbség a piaci és a kamattámogatott hitel között.

Szakértők szerint a pangás nem is a piaci feltételekben, hanem a lakosság bizalmatlanságában keresendő. Ma sok esetben az sem szeretne jelenleg hitelt felvenni, aki amúgy azt könnyen tudná azt fizetni. Ezen tavaly még az olyan állami ösztönzők sem tudtak javítani, mint az új lakásra felvehető szocpol, vagy a kamattámogatás, idén pedig választási év ide vagy oda, egyelőre nem úgy tűnik, hogy érdemben változna a lakástámogatási rendszer. A tavaly márciusban belengetett szocpol használt lakásokra való kiterjesztése például mára már feledésbe merült, pedig az akkori visszhangokból ítélve komoly igény lett volna az ilyen típusú támogatásra.

Ha lesz intézkedés, ami némileg megmozgathatja a piacot, akkor az a pár napja bejelentett, közalkalmazottaknak járó „ingyenhitel” lenne, melyet lakásvásárlásra, és devizahitel kiváltására lehetne felhasználni. Bár a részletek még nincsenek kidolgozva, a cél, hogy költség és kamatmentes hitelt nyújtsanak a közszféra dolgozóinak. Az új hitellel komoly megtakarításokat lehetne elérni, egy 8 milliós kölcsön kiváltása esetén például havonta 30 ezer forinttal kellene kevesebbet fizetni. Természetesen lehet vitatkozni az intézkedés igazságosságán, de az tény, hogy többszázezer embernek jelenthet segítséget, ami már akár a piaci folyamatokat is érdemben befolyásolhatja.

Továbbra is kérdés marad azonban, hogy hogyan folytatódik az adósmentés, és főképp, hogy mi lesz azokkal a devizahitelesekkel, akik például a munkahelyük elvesztése miatt kerültek nehéz helyzetbe, így az árfolyamgát nem jelent hosszú távú megoldást számukra. Bár a kormány továbbra is bízik a jogi úton való rendezésben, és az Eszközkezelő is folytatja az ingatlanvásárlásokat, a kérdés lezárása már szinte biztos, hogy a választások utánra marad.

forrás: www.lakasfokusz.hu

Ingyenes a hitelkiváltás...
2014.01.08

Már a múlt év végén elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely többek között a jelzáloghitellel rendelkező adósok hitelkiváltását, és azok törlesztésére vonatkozó árfolyamot hivatott szabályozni. A módosítás következtében már nem csak a lakáscélú hitelekre vonatkozik a középárfolyam alkalmazása, illetve a pénzintézetek ingyenes hitelkiváltást vagy szerződésmódosítást kell, hogy biztosítsanak bizonyos feltételek fennállása esetén. Jelzálog fedezetű hitelek esetében ingyenessé vált a futamidő hosszabbítás.

Ki élhet az ingyenes hitelkiváltás, szerződésmódosítás lehetőségével?
 
Ha lakáshitelünk vagy szabad felhasználású, ingatlanfedezettel rendelkező hitelünk 2012. április 1. előtt köttetett és 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű, kérhetjük a szerződés kedvezményes módosítását vagy kiváltását bizonyos feltételek teljesülése esetén. Mielőtt a feltételeket bemutatjuk érdemes tisztázni a hitelkiváltás és a módosítás közötti különbséget. Hitelkiváltásról akkor beszélünk, ha egy teljesen új hitelszerződés kerül aláírásra, amelyből az eredeti hitelünk visszafizetésre kerül, míg szerződésmódosítás esetén az eredeti szerződés átalakítása történik. Fontos megjegyezni, hogy az ingyenes hitelkiváltás nem jelenti azt, hogy ingyenesen elő/végtörleszthetem a hitelemet akkor is, ha ez önerőből történik meg.
 
Hitelkiváltáshoz más bank újonnan nyújtott hitelét is felhasználhatjuk, nem szükséges az eredeti bank új hitelei közül választanunk.
 
Abban az esetben élhetünk az ingyenes hitelkiváltással, hitelmódosítással, ha hitelünk jelenleg nem, de a módosítást, kiváltást követően már megfelel az alábbiaknak:
  • a kamat referencia kamatlábhoz kötött, vagy
  • 3, 5, 10 évre rögzített, 
  • a kamaton felül egyéb nem rendszeresen fizetendő díj, költség évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével emelhető, 
  • a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díj vagy költség nem számítható fel, és a szerződés megkötésekor korlátozott időtartamra kedvezményes kamat nem kínálható,
  • a referencia kamathoz kötött hitelek esetén a referencia kamaton felül meghatározott kamatfelár csak akkor módosítható az adósra nézve kedvezőtlenül, ha
    1. legalább 1 havi törlesztőrészlettel 45 napos késedelembe esik, vagy
    2. a fedezetül szolgáló ingatlanra szóló lakásbiztosítást felszólítás ellenére 2 hónapon keresztül nem fizeti. 
Az eredetileg forinthitel forinthitelre, a svájci frank hitel, vagy svájci frank alapú hitel ugyanilyen devizanemű, vagy euró, vagy forinthitelre, míg az euró hitel, euró alapú hitel, valamint egyéb devizanemű hitel euró vagy forinthitelre módosítható.
 
A kölcsön átalakítására vonatkozó kérelmünkhöz 60 napon belül kell benyújtanunk minden, a pénzügyi intézmény által kért dokumentumot, hogy a szerződésmódosítás létrejöhessen. Az így megvalósult módosításért vagy hitelkiváltásért az eredeti kölcsönünket nyilvántartó pénzintézet szerződésmódosítási díjat, előtörlesztési díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel.
 
Középárfolyam a szabadfelhasználású hitelekre is
 
A forintban törlesztett deviza alapú hitelek esetében a lakáscélú hitellel rendelkezők eddig előnyt élvezhettek abból a szempontból, hogy vagy MNB közép árfolyamon, vagy a pénzintézet által jegyzett közép árfolyamon történhetett ezen hitelek rendszeres törlesztése, valamint rész-, vagy teljes előtörlesztése (visszafizetése). A szabadfelhasználású hitellel rendelkezők ennél (jellemzően 1-2%-kal) magasabb deviza eladási árfolyamon kellett, hogy teljesítsék a kötelezettségeiket. Ebben most egységesítésre került sor, és minden jelzáloghitellel rendelkező adós, valamint lakáscélú pénzügyi lízingszerződéssel rendelkező ügyfél (ez utóbbit tekintve nem történt módosítás) közép árfolyamon törleszthet a továbbiakban.
 
Lakáscélú hitel a hitelkiváltásra nyújtott hitel is
 
Pontosításra került a lakáscélú hitel fogalma is, így lakáscélú hitelnek minősülnek a lakóingatlan vásárlására, építésére, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására felvett kölcsönök (ahogyan eddig is), továbbá az előbbi célokra felvett hitelek kiváltására nyújtott kölcsönök is! A lakáscélú hitel kiváltására folyósított kölcsön összege kizárólag az eredeti hitel esetleges előtörlesztésének díjával, az új hitel kapcsán felmerülő költségekkel, illetve az árfolyam különbözettel lehet magasabb az eredeti hitel összegénél ahhoz, hogy továbbra is lakáscélú hitelnek minősüljön.
 
Ez azért fontos, mert egy lakáscélú és egy szabadfelhasználású vagy hitelkiváltásra nyújtott kölcsön kamata között jellemzően 1-2% a különbség. Ez a különbség egy 20 éves futamidejű, 5 millió Ft-os hitel esetében önmagában 700 ezer Ft többlet terhet is jelenthet az adósnak.
 
Ingyenes futamidő hosszabbítás
 
Jelzáloghitel esetében, és nem csak a lakáscélú hitelekre vonatkozóan a futamidő hosszabbítás ingyenes, amennyiben a megelőző 5 évben nem történt ilyen célú szerződésmódosítás. Ezt az az adós is kérheti, aki legalább 90 napos elmaradásban van a hiteltörlesztéssel, a futamidő alatt egy alkalommal. Ez esetben legfeljebb 5 évvel hosszabbítható a szerződés.
 
forrás: http://www.bankmonitor.hu
1 / 1